OLD, NEW, BORROWED & BLUE

Nem akarok szenvedni. Pedig azt csinálom. De nem tudok, sajnálom. Nem tudom mi van velem, de ez így nekem nem elég komoly. Imádom ezt a blogot, de nem elég. És visszafog. Mert hiába változtam meg, és hiába változott a kontent, de mégis olyan, mint régen. A struktúra, a platform, minden. Nekem valami új kell. Valami, ami újabb és nagyobb. Az egyedüli, amire szükségem van ebből a körből, azok ti vagytok, úgyhogy remélem számíthatok arra, hogy velem tartotok. 

Meg kell próbálnom. Meg aztán, olyan sokat dolgoztam vele. Legalább nézzük meg, milyen. Hogy hogyan fog működni. Aztán, ha nagyon nem jön össze, akkor visszalépünk. Nem fogom elsüllyeszteni magam alatt ezt a tengeralattjárót, de most inkább úsznék egy kicsit magamtól. (És nézzétek el az angolom, nem vagyok hozzászokva a blogoláshoz. Majd belejövök, ígérem!)

Van egy csomó ötletem. Például szeretnék indítani egy sorozatot a kedvenc helyeimről Budapesten. Szétszedném különböző témákra (kávézók, kocsmák, boltok, parkok, stb...) és egy-egy nap bejárnám az összeset, csinálnék saját fotókat, és saját ajánlót írnék hozzá. Mindig valaki mást vinnék magammal és írnék ilyen beszélgetést velük, esetleg outfit fotókat. Meg alapból is szeretnék magamról. Ehhez persze össze kell szednem minden bátorságom, de egy próbát megér. Fogok havi ajánlókat is írni. Programokról, könyvekről, filmekről, sorozatokról, kiállításokról, alkalmazásokról, meg akármiről, ami eszembe jut. Interjúkat is, ha egy kicsit már felpörgött a dolog. Van egy csomó érdekes fiatal ebben az országban. Hollandiában is biztos, ha már itt tartunk, és ugyebár szeptembertől már onnan fogok munkálkodni. Ezért is volt fontos, hogy angolul írjak. Valószínűleg ez a holland költözés és egyetemkezdés dolog is elég érdekes lesz és sok fotónaplót fogok tudni csinálni. Még mielőtt kimegyek, a főzési technikámat is csiszolgatnom kell (jelenleg egy szikla), megpróbálok majd könnyű recepteket tökéletesíteni, ezeket is tudom dokumentálni. 

Szóval ja. Nagyon ambiciózus és inspirált vagyok jelenleg, talán már említettem hatszor. Remélem így is marad. Drukkoljatok és gyertek velem, mert szükségem van rátok!

   

I NEED YOUR HELP

Kedves Olvasóim!

Egyszerűen nem tudok mit kezdeni magammal. A G&M óta nem tudom elhelyezni magam sehol. Pedig ezt most szeretem. De nem tudom, hogy eléggé szeretem-e. Meg aztán kicsit ambiciózus vagyok. Akarok angolul írni. Meg kicsit szélesebb közönségspektrumot elérni. 

Szóval csináltam egy másik blogot. WordPressen. Amivel nagyon sokat dolgoztam. Persze ez nem annyira látszik rajta, de fogalmam sem volt, hogy ilyen nehéz WordPressezni. Mindenképp egy kihívás, amit próbálok a lehető legminőségibben teljesíteni. 

Viszont azt is tudom, hogy valószínűleg már tökötök tele van ezzel a sok költözéssel meg reinkarnációval meg ilyesmivel, szóval nem vagyok benne biztos, hogy tényleg elindítom. Csak akkor, ha látom értelmét. Ha ti is látjátok. Mert nekem mindegy, én lementett word dokumentumokban is ki tudom élni az írhatnékomat, de engem ti is érdekeltek. És hogy megfeleljek nektek és megint érdekeljelek benneteket annyira, mint régen. Persze más a kontent, mert én is megváltoztam a G&M óta és ezt már sokszor elmondtam, de szeretném ha most is szeretnétek. Szóval a ti kezetekbe helyezem a döntést.

Ezek a lehetőségek:

• Maradok itt és folytatom ezt, ahogyan eddig
• Maradok itt, de angolul is írok
• Átköltözöm a wordpressre, ahol angolul is írok
• Befejezem az egészet és írok magamnak

Most kicsit rám tört a hiszti. Biztos az időjárás. A lényeg, hogy vagy itt és most befejezem ezt a blogolás dolgot, vagy elkezdem igazán komolyan venni. Az a baj, hogy bár egy wordpresses domainnel és azzal, hogy angolul is írok, sokkal nagyobb olvasóközönséget tudok elérni, megint a nulláról kéne kezdenem. És ez már a Submarine-nal is megviselt. Csak akkor tudom elindítani azt a blogot, ha jöttök velem és támogattok.

Kérlek titeket, hogy ha érdekel a blog sorsa, akkor írjátok meg kommentben vagy a csetben, vagy akárhol, hogy mit gondoltok! Ha nem kapok reakciókat, akkor valószínűleg elmegy az összes kedvem ettől az egésztől.

puszi

Viki

DIVENIRE

El akarsz menekülni. Kiborítani az egész szekrényed, hogy gyorsabban kiválogathasd azt a pár darabot, amit magaddal akarsz vinni. Begyűrni őket az edzőtáskádba. Levenni öt könyvet a polcodról és berakni melléjük. Fogni egy neszesszert, bemenni a fürdőszobádba és belerakni a fogkeféd, a fogkrémed, a tusfürdőd, a samponod, az arckrémed és a szempillaspirálod. Ezt is berakni a táskába. A külső zsebébe berakni az irataidat, a pénztárcád, az esernyőd, a sörnyitód, a telefonod, a telefonod töltőjét és a fülhallgatóját, egy füzetet és egy tolltartót. Fel akarod tenni a napszemüveged a fejedre, a fényképeződet a válladra. Behúzni a táska zipzárját, felkapni és kimenni az ajtón. Bekapcsolni a riasztót, kétszer elfordítani a kulcsot a zárban. Ki akarsz sétálni a buszmegállóba, várni egy hetest, felszállni rá és a csomagjaiddal utat törve magadnak, eljutni a közepére, ahol nyugodtan megállhatsz. Letenni a táskád a földre úgy, hogy közben egyik kezeddel fogod a fülét, a másikkal pedig kapaszkodsz. Magadban bosszankodni, amikor meglátod az ellenőröket, és feltűnően szenvedni miközben előtúrod a bérleted abból a bizonyos külsőzsebből. Meg akarod nekik mutatni, hogy igenis van érvényes, utazásra feljogosító iratod, és bebizonyítani, hogy te tényleg egy rendes állampolgára vagy ennek az országnak. Így utoljára. Nyugodtan konstatálni, hogy már egy néni jelzett. Egy kisebb embertömegbe belekeveredni és kiáramolni az utcára a Keletinél. Elmenni a zebráig, megvárni a zöld lámpát, átmenni a zebrán, elmenni a Keletiig, kiállni a sort a jegypénztárnál, venni egy jegyet a Bécsbe tartó vonatra, megvárni, felszállni rá, kivenni egy könyvet a táskádból, visszazárni, feltenni a polcra, leülni, elkezdeni olvasni, eljutni Bécsbe. Bécsben jegyet venni Párizsba. Megvárni, felszállni rá, feltenni a táskát, leülni, eljutni Párizsba. Párizsban venni egy jegyet a legszimpatikusabb nevű kisvárosba, megvárni a vonatot, felszállni rá, feltenni a táskát, leülni, eljutni a kisvárosba, leszállni ott. Bemenni az első kétcsillagos szállodába, kivenni egy szobát, megkeresni a szobát, bemenni, lerakni a táskádat, ledőlni az ágyra, behunyni a szemed és mélyen lélegezni. Felállni, széthúzni a függönyt, kinézni az ablakon és befogadni a látványt. Felcsatlakozni a WiFire, eladó lakásokat keresni, felvenni velük a kapcsolatot. Várni a válaszukra. Elmenni megnézni a lakásokat. Megvenni az egyiket.

A lakás a második emeleten van egy bérházban. Fehér falai vannak. Van benne egy nagy szoba, egy kis konyha és egy kis fürdőszoba. A nagyszobából nyílik egy kis erkély. A kanapén fogsz aludni, de napközben letakarod egy színes, mintás takaróval. A szoba összes sarka tele van növényekkel. Az egyik ablakpárkányon tartod a sárga locsolókannát. A földre egy fehér rongyszőnyeget terítettél. Van egy nagy könyvespolcod, amin egyelőre öt könyv van. A konyhaszekrényed dugig van bögrékkel, de nincs köztük két egyforma. A WC-ben tengerparti szellő illatú légfrissítőd van. Már nem tudod, hogy honnan, de van egy macskád. Talán egyik nap hazáig követett, és bár eddig nem különösebben rajongtál a macskákért, nem volt szíved elkergetni. Egy pékség fölött laksz, ezért egész nap croissant illat lengi be a szobát. Persze csak ha nyitva hagyod az ablakokat. Nyitva hagyod. Reggelente napfénycsíkok szelik át a falaid, mert beszűrődik a spaletták közt. Mielőtt kinyitnád őket megállsz egy fél percre és nézed ahogy a porszemek táncolnak a fénysávokban. Aztán kinyitod az ablakot és beszívod a friss levegőt. Egy pillanatig mozdulatlan vagy és nézed a szomszéd házakat. Az utcán biciklisták kerülgetik a gyalogosokat. Felveszel egy fehér ruhát, egy szandált, kiengeded a hajad és lemész. Jobbra fordulsz, majd balra és megint balra. Előkotrod a kulcscsomód a táskádból és kinyitod az üzlet ajtaját. Van egy virágboltod. Felhúzod a redőnyöket. Megjön a futár a virágpiacról. Átveszed a friss virágokat. Amíg nem jön senki, csokrokat kötsz. Mindenkivel elbeszélgetsz, aki betér hozzád. Leírod egy noteszba, hogy ki, kinek és miért vett virágot. Csak úgy. A nap végén hazamész. Megkensz két szelet baguettet, töltesz magadnak egy pohár vörösbort és megvacsorázol. Az edényeket bedobod a mosogatóba, majd átmész a szobába. Előveszed az ecseteid és a temperákat. Elkezdesz festeni. Lefekvés előtt olvasol valamit és elhatározod, hogy másnap elmész az antikváriumba. Másnap elmész az antikváriumba és veszel egy könyvet. Beszélgetsz az eladóval. Másnap megint. Másnap megint.

OYSHO SPRING LIGHTS

Szóval ma megyek állásinterjúra az OYSHOba, szurkoljatok!

THAT 70S SHOW - S01E02

Új laptop, még nagyobb inspiráció a blogolásra. Szóval folytatva ezt a 70-es évek vonalat, összepakoltam nektek pár outfit ötletet polyvore-on, amik talán segítenek egy kicsit abban, hogy hogyan is lehetne 2015-re adaptálni a bejövő retro vibe-ot.

xx